Building basic vocabulary across 40 languages

The paper explores the options for building bilingual dictionaries by automated methods. We define the notion ‘basic vocabulary ’ and investigate how well the conceptual units that make up this language-independent vocabulary are covered by language-specific bindings in 40 languages

The Role of Interpretable Patterns in Deep Learning for Morphology

We examine the role of character patterns in three tasks: morphological analysis, lemmatization and copy. We use a modified version of the standard sequence-to-sequence model, where the encoder is a pattern matching network. Each pattern scores all possible N character long subwords (substrings) on the source side, and the highest scoring subword’s score is used to initialize the decoder as well as the input to the attention mechanism. This method allows learning which subwords of the input are important for generating the output. By training the models on the same source but different target, we can compare what subwords are important for different tasks and how they relate to each other. We define a similarity metric, a generalized form of the Jaccard similarity, and assign a similarity score to each pair of the three tasks that work on the same source but may differ in target. We examine how these three tasks are related to each other in 12 languages. Our code is publicly available

Computing Linearly Conjugate Weakly Reversible Kinetic Structures Using Optimization and Graph Theory

A graph-theory-based algorithm is given in this paper for computing dense weakly reversible linearly conjugate realizations of kinetic systems using a fixed set of complexes. The algorithm is also able to decide whether such a realization exists or not. To prove the correctness of the method, it is shown that weakly reversible linearly conjugate chemical reaction network realizations containing the maximum number of directed edges form a unique super-structure among all linearly conjugate weakly reversible realizations. An illustrative example taken from the literature is used to show the operation of the algorithm

Az angolna (Anguilla anguilla L.) táplálkozása a Balaton parti övében | Feeding of European eel (Anguilla anguilla L.) in the littoral zone of Lake Balaton

Eel, Anguilla anguilla L. that were introduced into Lake Balaton between 1961 and 1991 have a significant effect on the structure and functioning of the aquatic biota in Lake Balaton. During their accelerating phase, the eel stock competed with many indigenous fish species (e.g. common bream, Abramis brama (L.)). However, stocks of most fish species (e.g. zander, Sander lucioperca (L.)) were directly influenced by eels predating their juveniles. Disappearance of many animal species from Lake Balaton could be caused by eels as well (e.g. burbot, Lota lota (L.), weatherfish, Misgurnus fossilis (L.), Danube crayfish, Astacus leptodactylus (Eschscholtz)). From 1991 no more eels were introduced to the lake, and the stock density has been continuously decreasing. Nowadays, density of the stock is only 8–12% of the maximum that was reached in 1991. In this study, we investigated what changes occurred in the feeding habit of eel compared to observations of 1970 and 1980. Based on the results of stomach content analysis of eels carried out during 2010, following conclusions were established: 1, Fish, which is one of the main food items of eel, was usually found alone in the alimentary tract. The ratio of piscivorous eels increased in summer. 2, Mixture of mussels, snails and other benthic organisms were characteristic food of eel along with Amphipod crustaceans that could however occur as pure prey as well. The ratio of these organisms was the largest in spring. 3, Eeel is an omnivore species, which can adapt to food sources of various seasons. | Az 1961 és 1991 között nagy mennyiségben telepített angolna, Anguilla anguilla L. a Balaton anyagforgalmára és élővilágára igen jelentős hatással volt. Az angolnaállomány növekedési fázisában bizonyítottan jelentős konkurenciát jelentett számos őshonos halfaj számára (pl., dévérkeszeg, Abramis brama (L.)), de emellett ivadékfalásával közvetlenül is befolyásolta egyes halfajok állományát (pl. fogassüllő, Sander lucioperca (L.)), illetve ragadozásának több állatfaj Balatonból történt eltűnésében is szerepe lehetett (pl. menyhal, Lota lota (L.), réticsík, Misgurnus fossilis (L.), kecskerák, Astacus leptodactylus (Eschscholtz)). 1991 óta angolnatelepítés nem történt a tóba, az állomány sűrűsége így azóta folyamatosan csökken, jelenleg már csak 8–12%‐a lehet az 1990‐es években elért maximumnak. Jelen vizsgálataink során így arra voltunk kíváncsiak, hogy ezen erősen csökkent állománysűrűség, illetve az időközben megváltozott termelékenységi viszonyok (csökkent a tó produktivitása) mellett mennyiben változott meg az angolna táplálkozása az 1970‐es és 1980‐as években megfigyeltekhez képest. A 2010‐ben fogott angolnák (n = 70) gyomortartalmának vizsgálata alapján a következő főbb megállapításokat tehettük: 1. A halat – mint az egyik fő tápszervezetet – általában önmagában fogyasztják az angolnák. A halat fogyasztó angolnák részaránya a nyári hónapokban megnövekszik. 2. A kagylót, csigát, bentikus szervezeteket egymással kombinálva, egymást kiegészítve veszi fel a táplálkozás során az angolna, azonban a bolharák előfordulhat önmagában is mint főtáplálék. Ezen szervezetek részaránya a tavaszi hónapokban a legmagasabb. 3. Az angolna sokféle vízi szervezetet elfogyaszt, s jól alkalmazkodik az egyes időszakokban fellelhető táplálékkínálathoz